A házasság alatt szerzett vagyon akkor is közös, hogyha például a földhivatalban csak az egyik házasfél nevére van, illetve lesz bejegyezve a tulajdonjog, vagy például csak a férj tulajdonában van a cégbíróságon bejegyezve a gazdasági társasági üzletrész. Gyakran vitássá válik például az is, hogy az adott vagyonelem a házassági közös vagyonhoz tartozik-e vagy már a házassági életközösség megkezdése előtt megvolt és az egyik fél a különvagyonából vásárolta. Tovább fokozza a válás során a vita veszélyét, ha például az ingatlanon a felek közös felújítást is végeztek, vagy az egyik fél tulajdonát képező vállalkozás a házasság alatt nyereséges volt, mivel ekkor ebben a részben közös vagyon keletkezik.
A jelenlegi szabályok szerint a válás és a házassági vagyonjogi per nem köthető össze, tehát a vagyonjogi pert a válópertől elkülönítve kell megindítani és lefolytatni.
A házastársi vagyonjog gyakran szervesen kapcsolódik például az öröklési joghoz is.
A házastársak vagyonközössége megszűnik, ha
- a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
- b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
- c) a házassági életközösség megszűnik.
A felek a vagyonukra vonatkozó szerződést köthetnek egymással az életközösségük fennállása alatt, és az életközösségük megszűnését követően is.
Váláskor vagyonmegosztás történhet a felek által megkötött szerződéssel, illetve a bíróságtól is lehet kérni a megosztást. A feleknek nem kötelező bírósághoz fordulniuk házastársi közös vagyonuk megosztása érdekében, ezt megtehetik úgy is, hogy egymással szerződést kötnek.
Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg (akár az életközösség fennállása alatt, akár az életközösség megszűnése után), a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés – a vagyonközösség megszűnését követően – nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.