Hagyatéki eljárásban történő ügyvédi képviselet:
Hagyatéki kérdésekben nagy segítségére lehet olyan ügyvéd, aki több jogterületen is jártas.
A hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik.
A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát, így többek között:
- a végrendelet vitatott érvényességét,
- a kiesési okokat,
- az örököstársak örökrészét,
- az ági öröklési igényeket,
- a köteles részi igényeket stb.
A közjegyző a hagyatéki eljárást hagyatékátadó végzéssel zárja le.
A Hagyatéki per
A hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
A Hagyatéki per tárgya
A per tárgya csak az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita és/vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képező igény érvényesítése lehet. A hagyatéki pernek tárgya lehet – az öröklési jogi vita körében – többek között egy örökösként érdekelt fél figyelembe nem vett öröklési igénye, egy kötelesrész jogcímén természetben kiadni kért dolog kiadása, vagy – a másodlagos öröklési vita körében – egy hagyatéki hitelezői igény vagy egy kötelesrész jogcímén nem természetben kiadni kért dolog pénzegyenértékének a megfizetése. Nem lehet tárgya ugyanakkor egy – a hagyatéki eljárásban – a hagyatékból kihagyott vagyontárgy hagyatékhoz tartozása, vagy valamelyik hagyatékként átadott vagyontárgyra vonatkozó – annak a hagyatékhoz nem tartozását állító – igény. Az e körbe eső igény érvényesítésére benyújtott keresetlevél (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem) nem alkalmas a hagyatéki per megindításának igazolására, mivel az ilyen igény érvényesítésére megindított per már nem tekinthető hagyatéki pernek.
KÖTELESRÉSZ
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL vagy ÖRÖKLÉS VISSZAUTASÍTÁSA?
Örökségről lemondani addig lehet, amíg az örökhagyó él. Az örökösnek az örökhagyóval kell ebben a kérdésben megállapodást kötni, a jogszabály által meghatározott alaki feltételeknek megfelelően. Örökségről lehet részben vagy egészben lemondani. A lemondás a kötelesrészre is kiterjed, ha a lemondás a hagyaték egészére kiterjedt.
Örökséget visszautasítani csak az öröklés megnyílta után lehet, vagyis az örökhagyó halálát követően. Ez az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy nem kíván örökölni. Az örökséget csak egészben lehet visszautasítani. A visszautasítás történhet írásban, de történhet a hagyatéki eljárásban akár szóban is. Visszautasításra a gyakorlatban akkor kerül sor, ha a hagyaték passzív vagyont tartalmaz, pl.: tartozások, hitelek, kölcsönök terheli a hagyatékot és az örökös ezeket nem kívánja megörökölni. Az adott fél ebben az esetben nem örököl, a törvényi sorban következő személy lesz az örökös.
KITAGADÁS
Kiesik az örökségből az, akit végintézkedésében az örökhagyó kitagadott. Ilyen esetben a kötelesrész sem jár. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak oka meg van jelölve és az valóban fennáll. Az okokat a törvény taxatíve felsorolja:
- érdemtelenség,
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követ el,
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartozási kötelezettségét súlyosan megsértette,
- erkölcstelen életmódot folytat,
- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki,
- a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. A szülőt az örökhagyó olyan magatartása miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
MEGBOCSÁTÁS
Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.
A HAGYATÉKI OSZTÁLY
Az örökösök közössége az ún. hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyaték osztály nem más, mint a hagyaték tárgyainak felosztása az örökösök között.